♥♥●• •●• Csak tiniknek.! =P●• •●•♥♥

Nézz körül !!;)

 



 

Szellemtörténetek.!


 

A szellem neve: ismeretlen nevű fiatal lány.

Helyszín: Blue bell Hill, Maidstone mellett, Kent.

Időpont: 1974. július 13.

 

      Ez a sokat kutatott történet Michael Gross Evidence for Phantom Hitchickers [Bizonyítékok a fantom autóstopposokról] című könyvből származik. 1974. július 13-án korán reggel Mauice Goodenough Chatham-beli otthonába tartott, mikor hirtelen egy alak jelent meg az autója előtt. Tíz év körüli kislánynak tűnt, aki fehér blúzt, fehér szoknyát és fehér bokazoknit viselt. Mr. Goodenough beletaposott a fékbe, de nem tudta elkerülni a gázolást, az autó rettenetes erővel csapódott a kislánynak. Mr Goodenough kifarolva megállt, és visszarohant a kislányhoz. Összezúzódva, vérében találta az út szélén. Sokkal jobban nézett ki, mint amitől Mr. Goodenought tartott, de mivel tudta, hogy ebben a helyzetben veszélyes lehet megmozdítania, óvatosan bebugyolálta a kocsijából hozott takaróba, mielőtt segítség után nézett.

      A közeli Rochesterben elment a rendőrségre, és a rendőrtisztekkel együtt visszamentek oda, ahol a kislányt hagyta. Most azonban csak az üres takaró jelezte a kislány helyét, és noha hosszasan és alaposan keresték, sehol sem bukkantak a nyomára. Hoztak egy nyomkereső kutyát, de nem talált szagot. Talán egy másik autós vette fel a kislányt, de ha így történt is, nem vitte egyik környéki kórházba sem, mivel azon az éjjel sehol sem vettek fel hasonló baleseti sérültet. A rendőrség nyilván meg volt győződve Mr. Goodenough őszinteségéről, de amikor megvizsgálták kocsiját, gyanakodni kezdtek. Az egész nem lett volna egyéb, mint egy kimerült agy ravaszkodása az éjszaka közepén egy elhagyott úton?

      Egyetlen tény nem volt senki kétségébe: Mr. Goodenough nem az egyetlen, akinek Blue Bell Hill-nél megjelent egy kislány, bár az ő esete a legjobban alátámasztott.


••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••


A szellem neve: Bell boszorkány.

Helyszín: Robertson megye, Tenessee, USA.

Időpont: 1817

 

      John Bell feleségével, négy fiával és egy lányával egy Tenessee állambeli tanyán lakott. Lánya, Betsy lett a ma Bell boszorkány néven ismert kísértetjárás célpontja. A furcsaságok 1817-ben kezdődtek. Kezdetben mindössze kaparászás és időnként kopogás zaja volt hallható. Nem sokkal ezután azonban már az alvókról valaki lehúzta a takarót, és furcsa zajokat lehetett hallani, mintha valaki fuldokolna. A bútorok elkezdtek mozogni, kövek repültek, és aztán a szellem arcon csapta Batsyt. Hallotta az ütés hangját, és arcán kéz formájú vörös folt jelent meg. Gyakran durván és erőszakosan megrángatták a haját. Betsy kikészült az eseményektől, hiszen nyilvánvalóan rosszindulatú támadások célpontja lett.

      Végül Johhn bell egy szomszédtól, James Johnsontól kért segítséget, aki mint világi igehirdetőt szerettek és nagyra tartottak. Johnson hamarosan arra a következtetésre jutott, nem holmi viccelődésről van szó, és kapcsolatba kell lépni a kísértettel.

      Egy idő után világossá vált, a szellem megpróbált kommunikálni, egy beszámoló szerint: „ha szóltak hozzá, elkezdett halkan, szakadozottan fütyülni, mintha fütyülve próbálna beszélni, míg végül a füttyszó gyengén, reszkető alig kivehető szavak suttogásává vált. A hang fokozatosan tagoltabb lett, és a szavak érthetővé váltak, ha nem volt más zavaró zaj.”

Mikor már szavakat tudott formálni, a szellem elkezdett néha ellentmondásos történeteket mesélni. Egy közeli erdőben eltemetett holttest kísértete volt, egy telepesé, aki az erdőbe rejtette vagyonát, de mielőtt újra megtalálta volna, és akinek a szellemét egy helyi asszony, a boszorkánynak tartott Kate Batts idézte.

      Aztán John Bell rohamokat kapott. A szellem azt mondta, akkora adag gyógyszert ad neki, amitől meghal. Ekkor feldagadt az arca, heves rángások és görcsök kínozták, míg végül egy nap kómába esett, és sohasem ébredt fel. Amikor végül meghalt, a kísértet győzelmi kiáltásai töltötték meg a házat, amelyek a pár nappal későbbi temetésen is megismétlődtek.

      Ezután a család többi tagjának egy darabig nyugta volt. Egyszer 1821-ben, egy este, amikor körbeülték a vacsoraasztalt, a kályhából nagy füstölgő gömb gomolygott elő, fokozatosan füstté vált, és eltűnt. A szellem hangja így szólt: ’Most elmegyek, és hét évig távol leszek.” Sosem tért vissza.










Weblap látogatottság számláló:

Mai: 11
Tegnapi: 26
Heti: 55
Havi: 244
Össz.: 49 749

Látogatottság növelés
Oldal: •Szellemtörténetek•
♥♥●• •●• Csak tiniknek.! =P●• •●•♥♥ - © 2008 - 2020 - tinikweboldala.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »